Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
 

MDT APP

Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!

Letöltés

Magyar Diabetes Társaság

hungarian diabetes association

diabet partneri hirek

Társasági hírek


Hírkategória: A hónap interjúja
  • A HÓNAP INTERJÚJA - 2013. február
    2013.02.01. | MDT Web-szerkesztőség, Dr. Földesi Irén | Hírkategória: A hónap interjúja
    Prof. Dr. Jermendy GyörgyA MDT honlapjának (www.diabet.hu) tudományos szerkesztője Jermendy György Professzor Úr, aki számos szakmai és tudományos minősítése mellett 20 éve a Bajcsy-Zsilinszky Kórház III. Belgyógyászati Oktató Osztályának osztályvezető főorvosa, 2011 óta a Szakmai Kollégium Belgyógyászat, endokrinológia, diabetes és anyagcsere-betegségek tagozatának elnöke. Akik nyomon követik a hazai szakirodalmat, valamennyi diabetológiával (is) foglalkozó lapban találkoznak Professzor Úr által jegyzett közleménnyel, kommentárral, tudományos ismertetővel. A jelentősebb klinikai vizsgálatok bemutatásán túl a legújabb irányelvek, útmutatók értékelését is rendszeresen végzi.

    Hogyan választ a nemzetközi szakirodalom híreiből, eseményeiből? Hogyan van minderre ideje?
    Nem megy másképpen, csak kellő rendszerességgel, mondhatni napi gyakorisággal le kell ülni a számítógép elé, s követni kell a fejleményeket az irodalomban. Ebben nagy segítséget jelent, hogy több angol nyelvű szemléző dokumentumot kapok és a jelentősebb szaklapok tartalomjegyzékét is mindig megküldik. Persze, ha a közlemény címe felkelti az érdeklődésemet, akkor el kell olvasni az absztraktot, s ha továbbra is érdekel a publikáció, akkor meg kell nézni magát a közleményt. Sokáig egy nagy külföldi intézet könyvtárat szabadon látogathattam elektronikusan, ez most szünetel, de bízom benne, hogy újra tudom majd éleszteni ezt a hozzáférhetőségi lehetőséget. Természetesen a hazai szaklapokat is illik forgatni, a jelentősebbek (ami az érdeklődési körömbe esik) járnak nekem.

    Sok év tapasztalata alapján már elég könnyen meg lehet ítélni, hogy melyek a jelentősebb közlemények. E téren fontos, hogy melyik szaklapban történt a közlés, útba igazít annak impakt faktora, néha az is tájékoztat, hogy van-e jelentősebb publikációs díj rendszeresítve az adott újságnál. Kicsit zavaró az elektronikus lapok rohamos terjedése, e téren még némi idő szükséges ahhoz, hogy ezeknek igazi értékét megítélhessük.

    Én mindig otthon írok, erre egyszerűen nem nyílik lehetőség a kórházban, ott a betegek ellátása az első. Miután két gyermekünk már saját életüket éli, az otthoni munka könnyebben megy. Sokáig fent vagyunk, éjfélnél hamarabb nem szoktuk abba hagyni a napi teendőket. A legnehezebb a tv csábítását legyőzni, persze, egy-egy jó filmnél (amit a feleségem néz) olykor elcsábulok, amit mindig megbánok, mert másnapra akkor halmozódik a munkám.

    Mi volt a legnagyobb tudományos hír az elmúlt 1-2 évben a diabetológia területén?
    Komoly előrelépésként értékelem az ADA/EASD szakmai állásfoglalását, az írás, a megjelenés körülményeit és új vonatkozásait. Különösen azt, hogy egyértelműen lándzsát törtek az egyénre szabott kezelési elv mellett, s leírták, hogy a korábban sokat hangoztatott kezelési célérték (HbA1c <7,0%) nem tekinthető minőség-indikátornak. Jó néhány éve minden előadásomban hangoztattam, hogy ezt az értéket nem szabad gondolkodás nélkül követni. Külön öröm az, hogy az MDT 2011-ben megjelent szakmai irányelvében lényegében azt írtuk le a kezelési elvek kapcsán, amit az ADA/EASD állásfoglalásban 2012-ben olvashattunk.

    A gyógyszeres kezelési lehetőségek terén a DPP-4-gátlók előretörését érzem jelentősnek, számos randomizált, kontrollált klinikai tanulmány eredménye áll ma már rendelkezésünkre. A nagy klinikai vizsgálatok terén fokozott érdeklődéssel vártuk az ORIGIN eredményeit, amelyek ugyan szerényre sikeredtek, de azért ismereteinket bővítették.

    Komoly érdeklődést váltottak ki azok a közlemények, amelyek a diabetológiában használatos készítmények és a daganatos betegségek kockázatát elemezték. Én egy kicsit mindig szkeptikus voltam az adatbázis-elemzéssel nyert tanulmányok következtetéseit illetően. Lehet, hogy azért, mert ezen a téren itthon szocializálódtam évtizedeken keresztül, s pontosan tudom, hogy mit ér a hazai kötelező adatszolgáltatás az egészségügy területén. Nem vitatom, hogy más országok adatbázisait nem lehet egy napon említeni a hazaival, de azért az adatbázis-elemzésből levont klinikai következtetések mégis csak ingatagok, mert az elkerülhetetlen módszertani korlátokon a bravúros statisztikai elemzés sem tud segíteni.

    A saját munkáim között az ikervizsgálatokkal kapcsolatos publikációkra és a vaszkuláris memória fogalmáról írt közleményemre vagyok büszke.

    Hogyan látja a gyógyszeres kezelés jövőjét? Az inkretin hatású szereken túl várható-e újabb hatóanyagcsoport megjelenése, ami eltérő az eddig alkalmazott orális antidiabetikumoktól?
    Rendkívül intenzív a kutatás, a gyógyszerfejlesztés a diabetológia terén. Két-három évtized alatt a 2-es típusú diabetesszel kapcsolatos ismeretek, terápiás lehetőségek eredményei súlyuknál, jelentőségüknél fogva lekörözték az 1-es típusú cukorbetegség inzulinterápiájával kapcsolatos eredményeket, ahol azért szintén voltak újdonságok az inzulinanalógok megjelenése kapcsán. Nyilvánvaló, hogy a gyógyszeripar érdeklődését befolyásolja a 2-es típusú diabetesben szenvedők száma és a prevalencia-adatok várható növekedése.

    Napjainkban az inkretintengelyen ható készítmények térhódításának vagyunk a tanúi, s az becsülhető, hogy ha váratlan fordulat nem következik be, akkor a felhasználás növekedése feltartóztathatatlan lesz. Ez különösen a per os adagolható DPP-4-gátlókra nézve igaz.

    Mindazonáltal újabb hatástani csoport is megjelent a terápiás palettán, s várható, hogy a renális támadáspontú „gliflozinok” képviselői a közeljövőben hazánkban is a betegek rendelkezésére fognak állni, miután az első képviselő európai törzskönyvezése 2012-ben megtörtént. Előny, hogy orális készítményről van szó. Igazi értékét persze még nem tudjuk megítélni, de várakozással tekintünk a saját tapasztalatszerzés elé.

    Reménykedhetnek-e a betegek az inzulin terápia vonatkozásában újdonságokra? Néhány éve a biztató kezdeti eredmények után megtorpant az inhalációs inzulinokkal kapcsolatos kutatás…
    Az az érzésem, hogy az ún. alternatív úton történő inzulinadás terén nem várható fejlemény a közeljövőben. Újabb, hosszú hatástartamú inzulinanalóg azonban feltehetően rövidesen elérhető válik. Nagy kihívás lehet a bioszimiler készítmények esetleges megjelenése, amivel érdemes lenne foglalkozni már most, amikor közvetlen gondot azok egyelőre nem jelentenek hazánkban.

    Milyen nagyobb klinikai vizsgálatok eredményei várhatóak a következő években?
    A már említett DPP-4-gátlókkal jelenleg zajlanak, s néhány éven belül befejeződnek azok a vizsgálatok, amelyek a kardiovaszkuláris biztonságosságról fognak bennünket tájékoztatni. Ezek már csak azért is érdekesek, mert több vizsgálatban hazai centrumok is részt vesznek.

    Minden év elején megjelenik az ADA ajánlása a diabetes szűrésére, megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, néhány hónapja pedig közös ADA-EASD terápiás algoritmus látott napvilágot. A hazai diabetológusok hogyan tudják felhasználni ezeket az útmutatásokat a napi gyakorlatban? Át lehet-e egy-az-egyben venni azokat?
    Az amerikai és a hazai diabetológiai gyakorlat egymástól több vonatkozásban eltér egymástól. Az ajánlások, irányelvek is hordozzák az adott ország jellegzetességeit. Elég, ha arra utalok, hogy az USA-ban végzett, 2-es típusú cukorbetegeket beválasztó klinikai tanulmányokban az átlagos BMI 32-33 kg/m2 érték között szokott mozogni, ez Európában általában 30 kg/m2 szokott lenni. Az egyes országokban mások a gazdasági feltételek, eltérőek a biztosítási lehetőségek. Természetesen a diabetológiában számos elméleti és gyakorlati alapelv azért azonos.

    A szűrés terén a FINDRISC kérdőívre alapított kockázat-alapú szűrővizsgálatot kell hazánkban preferálni. A diabetes diagnózisa terén az USA-ban elfogadott a HbA1c-érték szerepe, hazánkban ez még nem gyakorlat. A 2-es típusú diabetes prevenciója terén Európában az életmód-terápia az elfogadott, az USA-ban bizonyos gyógyszeres intervenciónak is tere van.

    Az ADA-EASD közös állásfoglalás természetesen kihatással van a hazai gyakorlatra is, de az a szerencsés helyzet állt elő, hogy a 2012-ben megjelent ADA-EASD állásfoglalásban számos olyan elemet fogalmazott meg, amely a 2011-ben publikált MDT szakmai irányelv már tartalmazott. Egyébként tényleges algoritmus nem szerepel az ADA-EASD állásfoglalásban (nyilak különböző irányokba mutatva). Próbálunk majd ellent állni, hogy az MDT ez évben megújítandó szakmai irányelvében se legyenek annak ellenére, hogy azt a GYEMSZI jelenleg erősen szorgalmazza.

    Hogyan látja a magyarországi diabetológia ill. a magyar cukorbetegek helyzetét ma, 2013. februárban?
    A hazai diabetológia állja az összehasonlítást a nemzetközi szinttel, értve ez alatt a diabetológiai gondozás szervezettségét, a diabetológus minősítés megszerzésének lehetőségét, a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök hozzáférhetőségét. Nem vitás, hogy 2012-ben több cukorbeteget kellemetlenül érintett az inzulinanalógokkal kapcsolatos szigorító rendelet. Kaptunk szemrehányást is, hogy az MDT nem állt ki a cukorbetegekért. El kell mondanom, hogy a hivatalos megbeszéléseken magam is részt vettem az MDT elnöke és főtitkára mellett, s keményen védtük a betegek érdekét, s a hatóságok minden érvünket elfogadták. Így lett a tárgyalás eredménye az a rendelet, amelyet kb. fél éve mindenki ismer. Arról hajlamosak sokan megfeledkezni, hogy volt egy korábbi verzió is, sokkal szigorúbb feltételrendszerrel. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a cukorbetegek érdekeit védő szakembereknek is el kellett fogadni azt a hatósági érvet, hogy a társadalombiztosítás kasszája véges, s inzulinanalóg készítménnyel kezelt cukorbetegeken kívül más diabeteszes csoportok is vannak, akiknek érdekeikre éppúgy figyelemmel kellett lenni.

    Több könyvet is írt az elmúlt évek során, készül-e újabb?
    Van egy tervem, egyelőre csak a könyv tartalomjegyzékét írom. Kétséges, hogy neki fogok-e állni ténylegesen. Nehezen tudok ma időt szakítani arra, hogy rendszeresen csak a könyvírással foglalkozzam. Ha ennek nincs meg a feltétele, nem érdemes hozzákezdeni.


    Mit üzen a kollégáknak, hogyan tájékozódjanak a rájuk zúduló szakmai, diabetológiai információhalmazban? Mit ajánl a mindennapokra?
    Nincs más lehetőség, csak a folyamatos és rendszeres tájékozódás, beleértve a hazai és a nemzetközi irodalmat. Ezen a téren a számítógép nagyon sok segítséget jelent mindannyiunknak. Talán az MDT honlapja is jelent bizonyos tájékozódási lehetőséget az érdeklődők számára.

    Valamennyi diabetológus nevében köszönöm a folyamatos, fáradhatatlan szakmai és tudományos tájékoztatást és jó egészséget kívánok a további munkájához!

    A Magyar Diabetes Társaság Web-szerkesztősége nevében
    Dr. Földesi Irén

Vissza

Kattintson, és olvasson bele a Magyar Diabetes Társaság hivatalos lapjába!

Tovább
Az MDT és a 77 Elektronika Kft. pályázata a PhD védéssel összefüggő költségek átvállalására

A pályázat feltétele olyan, diabetológiai témájú értekezésnek a Doktori Iskolához történő benyújtása, mely az értekezés témájából írott magyar nyelvű publikációt is tartalmaz.

Az MDT pályázata a diabetológiai liszenszképzés támogatására

A Magyar Diabetes Társaság vezetőségének határozata alapján az MDT pályázatot ír ki a diabetológiai liszenszképzés költségének támogatására. A képzés időtartama 24 hónap, a képzés díját a jogszabály (emberi erőforrások miniszterének 23/2012, illetve 69/2013 sz. rendelete) havi 23000 forintban határozta meg.

Az MDT pályázata nemzetközi folyóiratban elfogadott közlemények publikációs költségének átvállalására

Az MDT pályázatot hirdet nemzetközi folyóiratban elfogadott közlemények publikálási költségének megtérítésére.

Legfrissebb kongresszusok

További rendezvények