Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
 

MDT APP

Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!

Letöltés

Magyar Diabetes Társaság

hungarian diabetes association

diabet partneri hirek

Társasági hírek


Hírkategória: XVII. Dunántúli Diabetes Hétvége
  • A Diabétesszel Társuló Terhességgel Foglalkozó Munkacsoport tervei - beszélgetés Baranyi Éva főorvosnővel
    2011.04.15. | DDH Hírmondó | Hírkategória: XVII. Dunántúli Diabetes Hétvége
    Dr. Baranyi Éva– Hány gesztációs cukorbeteg terhes van, és hány olyan várandós, aki cukorbeteg? – kérdeztük először is Baranyi főorvosnőt.
    – Ma Magyarországon évente mintegy 2000 gesztációs cukorbeteg nő szüléséről tudunk, és évente 200-ra tehető azok száma, akik cukorbetegen vállalják a terhességet. A pregesztációs diabéteszes terhesek között vannak 1-es típusú és 2-es típusú cukorbetegek is. Az utóbbi öt-tíz évben biztosan eltolódott az arány a 2-es típusú cukorbeteg terhesek irányába, hiszen sajnos az ifjú generációban egyre több az ilyen típusú cukorbeteg, és ez elsősorban a lányokat érinti.

    – Általában a terhesrendelésen állapítják meg a gesztációs cukorbetegséget, vagy vannak jelei, amit a leendő anyuka is észrevesz?
    – A gesztációs cukorbetegség nem ritka elváltozás, a várandósok öt-tíz százalékánál fordul elő, és nem okoz panaszt. Hogy nem okoz panaszt, ez elvben nem kellemetlen, de a gyakorlatban nagy gond. Mert ha nem ismerik fel idejében, az anyára, de elsősorban a születendő gyermekre igen nagy veszélyt jelent. Vannak olyan tényezők, amelyek a gesztációs diabéteszre hajlamosítanak, s csak remélhetjük, hogy a köztudatban már benne vannak ezek az információk. Annyit a leendő anyuka minden esetre megtehet, hogy ha ő maga túlsúlyos, a családban előfordult cukorbetegség, vagy neki született már nagy súlyú gyermeke, akkor talán ő maga is gondol arra, hogy meg kellene nézetni a vércukrát. Sajnos, ez az esetek nagy részében nem így van, és mivel a terhes asszony általában a nőgyógyászhoz, szülészhez fordul először, mert más baja rendszerint nincs, elsősorban a szülész kollégáknak lenne a feladata, hogy ezt az elváltozást időben keressék minden kismamánál. Megvan az arra vonatkozó szakmai elv, hogy kinél mikor kell vizsgálatot végezni terhességi cukorbetegséggel kapcsolatban.



    – A gesztációs cukorbetegségből később milyen arányban keletkezik valódi 2-es típusú cukorbetegség?
    Sajnos igen nagy arányban. Egy hazai vizsgálat szerint a gesztációs cukorbetegséget követően a baba megszületése után tíz éven belül az asszonyok több mint 60 százaléka szénhidrátanyagcsere-zavarban szenved, de ezen belül az esetek feléből cukorbeteg lehet. Legnagyobb részükből 2-es típusú, 5–10 százalékukból 1-es típusú cukorbeteg válik, ami nem is kis szám. Hazaviszik az anyukák a szerencsére egészséges kisbabát, aminek mi is nagyon örülünk, aztán úgy gondolják, hogy innentől kezdve nincs is semmi egyéb tennivaló, annak ellenére, hogy a szülés után mi nagyon a lelkükre kötjük, a továbbiakban is szükségük van rendszeres orvosi ellenőrzésre.

    – Nagyobb-e a súlygyarapodás a gesztációs cukorbeteg kismamáknál, mint az egészséges terheseknél, s ez összefügg-e az állapotukkal, vagy csak a táplálkozáson múlik?
    – A gesztációs cukorbeteg nők általában nagy túlsúllyal kezdik a terhességet. A túlsúly maga is hajlamosít a gesztációs cukorbetegségre. Amikor aztán felismerjük a cukoranyagcsere-zavart, és megfelelő kezelésben részesülnek, akkor a megfelelő étrend mellett – ami nyilván szénhidrát- és kalóriaszegény addig a bizonyos mértékig, ami a várandósságban egyáltalán lehetséges – el lehet azt érni, hogy az ő súlygyarapodásuk relatíve kisebb legyen, mint egy nem gesztációs cukorbeteg terhesé. Ez bizony nagy odafigyelést igényel, hiszen ha „békén hagynánk” őket, ez nagy súlygyarapodáshoz vezetne.

    – Az 1-es típusú cukorbetegeknek fel kell-e készülniük a gyermekvállalásra?
    – Az ő terhességüknek a gondozását egyértelműen a fogamzás előtt kell elkezdeni. Amennyiben tervezett terhességről és a fogamzást megelőző prekoncepcionális gondozásról van szó, akkor ez az a két legfontosabb tényező, amely meghatározza, hogy a terhességnek jó iránya legyen, egészséges baba szülessen. Embere válogatja, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a betegnél a gyermekvállalás szempontjából a lehető legoptimálisabb egészségi állapotot elérjük. Próbálok óvatosan fogalmazni, mert van olyan beteg, akinek elég erre két hónap, másnak meg kell ehhez fél év is, nyilván függ az anyagcserehelyzetétől, a szövődményeitől. Azt mondhatjuk, fél-egy évvel előbb jó elhatározni a gyermekvállalást, és akkor aztán egy interdiszciplináris diabetológuscsapat a beteggel együtt, sőt a családdal együtt közösen ügyködik azon, hogy a lehető legideálisabb egészségi állapot és a normoglikémia bekövetkezzen.

    – Terhesség alatt milyen hatásosan lehet beállítani a normoglikémiát? Milyen nehézségei vannak ennek?
    – A terhesség arra jó iskola, hogy valóban létre lehessen hozni igazi normogliké­miás anyagcserehelyzetet. Ugyanis ekkor olyan erős a motiváció, elsősorban a beteg, de azt gondolom, hogy az őt gondozó csapat részéről is, hogy hetenkénti diabetológiai kontroll mellett, ami mindenképpen szükséges egy pregesztációs cukorbeteg terhesnek, sikerül elérni a normoglikémiát. Ez persze nem olyan egyszerű, mert ez azt jelenti, hogy intenzív inzulinkezelésen belül napi 4–7 inzulininjekció, napi öt-hat-hétszeri étkezés szükséges, és pregesztációs várandósoknál meg naponta 8–12 alkalommal végzett vércukor-önellenőrzés. Így tehát nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy minden jól sikerüljön, de azt gondolom, annál nincs nagyobb öröm, amikor megszületik az egészséges kisbaba, és meg is szokott születni, hál’ istennek.

    – Tehát alapvetően a kismama normoglikémiája befolyásolja a kisbaba egészségi állapotát?
    – Az édesanya normoglikémiája egyértelműen elősegíti a magzat és az újszülött jó egészségi állapotát. A cukorbeteg várandósok kezelésének az a célja, hogy terhességük kimenetele ne különbözzön az egészséges asszonyokétól. A gyermek egészsége elsősorban az anya állapotától függ.

    – Van-e lehetőség az utánkövetésre, hogy később milyen ezeknek a babáknak az egészségi állapota?
    – Erre nagyon nagy szükség lenne, talán ez az a terület, ami ma még nincs egészen felderítve, mert egy terhesség kapcsán először mindenki az anyával, az újszülöttel foglalkozik, s amikor egészségesen megszületik, a gyermek követése kikerül egy kicsit a figyelem középpontjából. Az MDT Gyermekdiabétesz Szekciójával közösen szeretnénk azt elérni, hogy (bár eddig is voltak figyelemmel kísért gyermekek) szisztematikusan történjék a követés. Ez fontos lenne.

    – Hogyan és mivel foglalkozik a munkacsoport?
    – Az első feladataink közé tartozott annak a megállapítása, hogy melyek hazánkban azok a szakellátó helyek, amelyek a diabéteszes terhesekkel foglakoznak, hiszen e betegcsoport ellátása nagy tapasztalatot és jártasságot igényel. Megkérdeztük, hogy melyek még azok a diabetológiai szakellátó helyek, amelyekben szívesen vállalnák ezt a kicsit sziszifuszi, de gyönyörű munkát. Utána közösen felmértük, megvannak-e a személyi és tárgyi feltételek az eredményes munkához. A tavalyi év közepére megtörtént a hazai diabetológiai szakellátó helyek akkreditálása a diabéteszes terhesség vonatkozásában. Ma már húsz olyan hazai szakcentrum van, ahol ezzel kiemelten foglalkoznak, részben csak gesztációs és pregesztációs 2-es típusú, másutt pregesztációs 1-es típusú cukorbetegek kezelésével is. Ami a kutatást illeti, a nagyobb klinikákon, kutatóhelyeken vagy kórházakban folyik ilyen munka, és együtt kell gondolkodnunk ebben is mind a hazai, mind pedig a nemzetközi kutatócsoportokkal.

    – Hány előadás lesz a szekcióülésen az idén?
    – Öt előadás lesz, és az interdiszciplinaritás jegyében szülész, gyermekgyógyász, belgyógyász egyaránt végig fogja elemezni a problémakört. Lesz egy nemzetközi kitekintés-összehasonlítás, hogy mihez lehet viszonyítani magunkat, elsősorban az európai centrumok felé. Nagyon fontos lenne egy „diabéteszes terhes” regiszter, ezen túlmenően pedig nagy populációs vizsgálatok szervezése és kivitelezése. Összefoglalva terveinket, fontos: az intenzív interdiszciplináris diabéteszcentrumokban történő terhesellátás, a gesztációs diabétesz vonatkozásában a korai diagnózis és az utánkövetés erősítése, pregesztációs cukorbetegség vonatkozásban pedig a prekoncepcionális gondozás. Ha ezt a négy dolgot sikerül egységesen jó színvonalon végezni, akkor az országszerte eredményesen működő centrumok mellett az egész ország ellátásában előbbre tudunk jutni. Munkacsoportunk ezen dolgozik.

    Szőke Mária

Vissza