Az etiológiai előadásokban először a láb szöveti biomechanikájának ultrahang-elasztográfiás vizsgálatáról volt szó. A diabeteszes láb fekélyének kialakulását túlterheléses sérülésként tekintve a szövetek gyengülését és a szöveti merevség fokozódását emelték ki, mely a belső terhelés ( stressz) fokozódásához vezet. Más munkacsoport vizsgálatai szerint a kollagénrostok nanoszerkezetének változása a nyomás - a következményes deformáció által indukált sejthalál – a steril gyulladás – oedema – intersticiális nyomásnövekedés – a cytoskeleton és plazmamembrán sérülése által fenntartott „ördögi kör” következménye, állatkísérletekben diabetesben a kollagénrostok átmérőjének növekedését, keresztkötések létrejöttét, ezáltal tömörebb, merevebb kötőszövet kialakulását igazolták. A rugalmasság változása mind quantitatív (súrlódási hullám), mind qualitatív (valós idejű) módon meghatározható. A mérési módszerek között szó volt a bőr optikai koherencia tomographia (OCT) térképezéséről is. A talpi nyomásváltozás a metatarsalis területet érintő fekélyek kialakulásával hozható összefüggésbe, szemben a hallux vagy a sarok sebeivel. A nyíróerő által okozott stressz és a szöveti kifáradás oki szerepét hangsúlyozza az a tény, hogy a diabeteszes lábfekélyek csak kb 40%-a alakul ki a legnagyobb nyomásnak kitett területeken. Több előadásban is elhangzott, hogy a diabeteszes lábfekély kialakulásáért a neuropathia, a keringés zavara, az ismétlődő, mérsékelt fokú mechanikai terhelés mellett a láb mikroklímájának változása is felelőssé tehető. Ez utóbbit a láb hőmérséklete és nedvességtartalma határozza meg. Különböző betegcsoportokat vizsgálva a legmagasabb nyugalmi és terhelés utáni lábhőmérséklet a már lábfekélyt elszenvedett cukorbetegekben volt mérhető. A lábhőmérséklet mérésének és csökkentésének lehetőségeiról is hallhattunk a fekélykiújulás megelőzése érdekében.
A fekélymegelőzésben a neuropathia szűrővizsgálatok jelentőségéről és a különböző módszerek összehasonlításáról (monofilamentum, vibrációérzés vizsgálat, NDS pontszám) is szó volt, az Ipswich Érintési Teszt, mint új, eszközigénymentes módszer ismertetésével. A tehermentesítő lábbelik területén történő innováció a robotcipő, amelyben a talpbetétben elhelyezett nyomásmérő jelzései alapján a cipőtalpba épített talaj felé konvex instabilitási elemek által történő pozicióváltás lehetséges a nyomás módosítására.
Több előadás is kiemelte a multidiszciplináris megközelítés fontosságát a terápiában; az infekciókontroll, a sebkezelés, a tehermentesítés, a biomechanikai korrekció, az ortopédsebészeti és revaszkularizációs beavatkozások egyaránt meg kell hogy valósuljanak - az adott beteg állapota és igényei szerint. A major amputáció elkerülhetetlensége legtöbbször a betegek késői szakellátóhelyre kerülésének következménye. Fertőzött sebek esetén az azonnali feltárás és infekciókontroll megkezdése alapvető jelentőségű. A fertőzött lábfekély és csontérintettség esetén az antibiózis oralis formában is történhet a kezelés első hat hetében, amennyiben a beteg nincs szeptikus állapotban, az ezévben publikált OVIVA non-inferioritási vizsgálat eredményei szerint. A multicentrikus Explorer vizsgálat igazolta a sucrose-octasulphate tartalmú kötszer előnyét a neuroischaemiás fekélyek gyógyításában.
A fekélykezelés hatékonyságát a létrejövő biofilm gátolja. Ennek kezelésére szolgáló módszer az ionizált arogongáz hideg plazma kezelés, mely dezinficiál, nem csökkenti az antibiotikum érzékenységet, nem ér hozzá a sebfelszínhez, használata emellett gazdaságos is.
A visszatérő fekély tekintetében nagy kockázatú betegek utánigazított egyéni tehermentesítő gyógycipő használatának előnyeiről és költségeiről is hallhattunk. A DIAFOS vizsgálat eredményei szerint az utánigazított egyéni tehermentesítő gyógycipő mellett is nagy arányban alakult ki ismételt talpi fekély (40%), az előfordulás nem különbözött a nem utánigazított cipőjű betegekéhez képest, kivéve, ha a betegek az előírásnak megfelelően viselték lábbelijüket.
Angol munkacsoport vizsgálata szerint a lábfekély a cukorbetegek 65%-ban kiújul 5 éven belül. A fekély visszatérésének megelőzését célozza a bőrhőmérséklet mérésére alkalmas Smart Mat technológia és a nyomásérzékelő szenzorokat tartalmazó „okos talpbetét”, ez utóbbival randomizált klinikai vizsgálat folyik, az aktív ágon a betegek visszajelzést kapnak a kóros nyomáspontokról.
A Charcot osteroarthropathiáról szóló előadásban kiemelésre került, hogy a diagnózis legpontosabb eszközre a csontoedema kimutatására alkalmas MRI vizsgálat, melyet a röntgenvizsgálathoz hasonlóan a láb terhelés alatti helyzetében kell végezni. Az etiológiában a neuropathia, az előláb fokozott nyomásterhelése ismert. Fontos a boka-kar index meghatározása is, kialakulása ugyanis gyakoribb együttes vérellátási zavar esetén. Kezdeti terápiájában a tehermentesítés alapvető, tartós rögzítés mellett a gyógyulás gyorsabb a levehető rögzítéshez viszonyítva. Ezután a gyógycipő használatára való átállás fokozatosan történjen a kiújulás kockázata miatt.
A kongresszus bepillantást engedett a cukorbeteg lábseb prevenciójának és kezelésének újszerű tudományos aspektusaiba és perspektíváiba mely talán sokunknak inspirációt adhat a jövőbeni munkához.
Köszönjük a Magyar Diabetes Társaság támogatását a konferencián való részvételünkhöz!
Dr. Farkas Klára
Dr. Kajetán Miklós