Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
 

MDT APP

Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!

Letöltés

Magyar Diabetes Társaság

hungarian diabetes association

diabet partneri hirek

Az MDT hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Figyelem!

    A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.

    A hónap interjúja 2015. szeptember
    2015.09.07.MDT Web-szerkesztőség, Dr. Földesi IrénHírkategória: A hónap interjúja
    A Magyar Diabetes Társaság ünnepi plenáris ülésén Dr. Gyimesi András főorvos kapta a Pro Aegrotis díjat, ami a diabetes gondozás terén végzett kiemelkedő tevékenység elismerését szolgálja. Eddig csak néhányan részesültek a társaság viszonylag újonnan alapított díjában, mivel az 2010 óta minden második évben kerül kiosztásra.
    Dr. Gyimesi András
    Ön 13 éve Magyar Imre, 3 éve pedig Pro Diabetologia díjazott is volt, az idei kitüntetéssel valamennyi társasági érdemérem tulajdonosává vált. Mit jelentenek Önnek ezek az elismerések?

    Az  ember egyik alapvető pszichológiai szükséglete, hogy megértsék, megerősítsék, értékeljék és elismerjék. A kitüntető, méltó  elismerés motiváló tényező, megerősítés az egyén számára – valamit jól csinálok -, értékelés és jutalmazás a környezet részéről. A felsorolt díjak a diabetológiában eltöltött éveim alatt végzett társasági, szakmai, oktató és nem utolsó sorban a betegellátásban, a cukorbeteg páciensekért végzett munkám elismerései. Valamennyi fontos mérföldkő az életemben, de az egyéni erőfeszítéseimen túl mindegyik annak a közösségnek a megbecsülése is, akikkel a közös célokért szerencsém volt együtt dolgozni.  

    1992 óta a  Magyar Diabetes Társaság vezetőségének tagja, számos tudományos fórum rendszeres résztvevője, szakmai közlemények szerzője és 2002 óta a békéscsabai Réthy Pál Kórház belgyógyászatának osztályvezető főorvosa is egyben. Hogyan sikerül ennyi feladatot hatékonyan végezni? Milyen útravalót kapott a nagy “elődtől”, Dr. Iványi János főorvostól, akivel 25 évig dolgozott együtt?  

    Kivételes adománya az életnek, ha valakinek a szakmai pályáját, emberi karakterét olyan nagy formátumú szakember és kiváló ember alakítja, mint dr. Iványi János. Az személyes szerencsém, hogy számos tanítványa közül a diabetológiai örökségét elsősorban én vihettem tovább. Segítségével igen fiatalon aktív részese lehettem a hazai diabetológia azon évtizedeinek is, amikor megindult a háziorvosok oktatása, majd a diabetológusok képzése, lehetővé vált a külföldi kongresszusokon való rendszeres részvétel – a diabetológia művelésének jelentősége, szakmai presztizse folyamatosan nőtt.  Iványi János klasszikus műveltsége, szerteágazó érdeklődése és tevékenysége, általános  belgyógyászati szemlélete és aktivitása fontos mintája volt életvezetésemnek, törekvéseimnek. Ez lehet a nagyarázata, hogy igyekszem megfelelni többféle  szakmai kihívásnak is. Megtisztelő és öröm, hogy Békéscsabán az irányításomra bízott  110 aktív és krónikus belgyógyászati ágyat a napi nehézségek közepette is  eredményesen, megelégedésre tudjuk működtetni a nagyszerűen felkészült részlegvezető specialisták és munkatársaik segítségével.  

    Kezdettől fogva ütőképes „csapat” kialakítására törekedett munkahelyén. Megvalósultak elképzelései az elmúlt évek során? Melyek a legfontosabb – megvalósításra váró- feladatai manapság?  

    A gyulai évek alatt is kiváló munkatársakkal dolgozhattam, Békéscsabára kerülve pedig olyan nagyszerű fiatal kollégák szakmai pályafutását is egyengethettem, akik azóta már bizonyítottak munkahelyükön és a tágabb környezetben,  a hazai diabetológiában is. Nagyszerű emberek, jó orvosok, öröm naponta velük dolgozni. Büszke vagyok arra, hogy  5 diabetológus, 4 endokrinológus, 4 diabétesz szakápoló, 2 dietetikus és 3 gyakorlott ambuláns asszisztens dolgozik mellettem. Ők,  a kiváló ambuláns és osztályos infrastruktúra jelenti az endokrin és diabetesz-ellátás, inzulinpumpa-centrum, lábambulancia hátterét.  Ambulanciánk munkatársa részt vesz az idén induló podiáter-képzésben, tervezzük, hogy neuropathia centrum akkreditációra is aspirálunk, aminek érdekében műszer-beruházásokat is remélünk. Mégis talán a legfontosabb, hogy a most nálunk kezdő tehetséges rezidensek is felismerjék a lehetőséget, megtalálják számításukat,  és szívesen maradjanak a munkacsoportban.  

    A 3 délkelet-magyarországi megye területi referenseként is működik 1997-től. Mekkora plussz energiát jelent ez a tevékenység? Hogyan látja a regionális konferenciák jövőbeni lehetőségeit?

    Mióta az online-akkreditáció, megújítás működik, sokkal kevesebb feladata van a referensnek, viszonylag stabil az ellátó helyek működése. Régebben gyakrabban volt szükség akár személyes látogatásra, de véleményezés, tanács kérése ugyanakkor ma is gyakori. Sajnos előfordulnak olyan, leginkább személyi változások a terülten, melyek kérdésessé teszik az adott szakellátó hly további működését. Ilyenkor a nehézségek megoldásához  szükség lehet a referens segítségére, közbenjárásra. A referensi feladataim és az így  kialakult „élő” szakmai kapcsolatok  fontos szerepet játszottak abban, hogy  a Kelet-magyarországi Hétvége rendezvények egyik megalapítója, majd „ügygondnoka” lettem. Így némi elfogultságnak tűnhet, ha azt mondom, továbbra is szükség van a regionális diabetológiai fórumokra. A Magyar Diabetes Társaság döntése a Kongresszusunk évenkénti megrendezéséről sokunk számára kérdésessé tette a korábban sikeres regionális rendezvények (DDH, KDH) létjogosultságát, támogatottságát. Nos, a 2015 tavaszán megrendezett dunántúli összejövetel sikere és az október elején Egerben tervezett KDH iránti érdeklődés azt sugallja, továbbra is van igény rendezvényeinkre. Természetesen a jövő alakítása a tapasztalatok, az új helyzet (a Társaság Kongresszusának éves rendezése mellett a diabetológus-képzés és továbbképzés egyetemekhez rendelése) tükrében is változtatásokat indokol. Remélem lesz még lehetőségem, hogy a folyamatban tevékenyen részt vegyek.  

    Mit  gondol a hazai diabetológia helyzetéről 2015-ben?

    Az első hazai Diabetes Kongresszus (a rendezvényeink sorában a IV.) , amin részt vettem (és előadást tarthattam) 1978-ban Miskolctapolcán volt. Azóta elégedett szemlélője és talán kissé részese lehettem a hazai diabetológia siketörténetének.  Ez a folyamat tart ma is, és számos garanciáját látom a további fejlődésnek. Ugyanakkor a sikerhez továbbra is elengedhetetlennek tartom  azt az egymást tiszteletben tartó, megbecsülő, mondhatni baráti viszonyulást a szereplők között, ami különösen az elmúlt másfél évtizedben jellemezte Társaságunkat.

    Köszönjük az interjút és jó egészséget kívánunk a további munkájához!

    A Magyar Diabetes Társaság Web-szerkesztősége nevében 
    Dr. Földesi Irén

Vissza