2014. november 11-én Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíj elismerésben részesült a Tabák GY. Ádám, a MDT vezetőségének tagja, a Semmelweis Egyetem I.sz. Belgyógyászatai Klinikájának egyetemi adjunktusa.
Kik kaphatják meg a közel ötven éve kiadásra kerülő elismerést?A Jendrassik Ernőről elnevezett emlékéremmel az előző 5 év alatt megjelent közleményeken alapuló, önálló kutatásokat tartalmazó, a klinikai orvostudomány területén, döntően a Semmelweis Egyetemen végzett munkásságot ismeri el az Egyetem. A díjazottak névsorán végigtekintve számtalan akadémikus, intézetvezető, egyetemi tanár neve tűnik fel. Azt gondolom nagy megtiszteltetés bekerülni egy ilyen eminens társaságba.
Az ünnepi tudományos ülésen a „Trajektóriák használata a cukorbetegség természetes lefolyásának leírására" címmel tartott előadást. Mit takar a talányos cím?Azon kívül, hogy trajektóriák leírása képezi az általunk végzett epidemiológiai kutatások számomra legizgalmasabb részét, elsősorban a címet döntően reklámnak tekintettem, bíztam benne, hogy néhány embert kíváncsivá tesz ez a furcsa szó. A trajektóriák általában valamilyen röppályát jelentenek, a statisztikában pedig az ún. növekedési görbéket jelölik ezzel a szóval. Minden, az idő során változó paraméter (pl. cukorbetegekben a vércukor) időbeli alakulását trajektóriák segítségével lehet leírni. A trajektóriák leírása akkor válik izgalmassá, amikor azon kezdünk gondolkodni, hogy az idő mennyire rugalmasan kezelhető ezekben az elemzésekben: lehet a naptári idő, az életkor, de számíthatjuk a betegség diagnózisától, esetleg egy szövődmény megjelenésétől is.
Hogyan lehet ez hasznára a mindennapi gondozás során a diabetológusnak?Az általunk végzett kutatás célja elsősorban a cukorbetegséget megelőző folyamatok, azaz a betegség természetes lefolyásának folyamatos jellemzése. Ebből következik, hogy a mindennapi gyakorlatban a betegség jobb megértését segíthetik elő az általunk végzett vizsgálatok. Az a tény például, hogy a béta-sejt funkció azon dél-ázsiaiakban is folyamatosan romlik az életkor előrehaladtával, akik nem lesznek cukorbetegek kb. 20 évnyi követés alatt arra utal, hogy teljesen más megközelítésre lehet szükség a dél-ázsiai és a kaukázusi személyek diabetes-prevenciójában. Hasonlóan, a depresszió és a cukorbetegség kapcsolatát vizsgálva saját és mások eredményei alapján úgy tűnik, hogy a két betegség között kétirányú kapcsolat van (azaz a cukorbetegség a depresszió prediktora és a depresszió a diabetes prediktora), nem tűnik ok-okozati viszonynak. Ez azt jelenti, hogy az egyik betegség esetén célszerű a másikat keresni, de az egyik kezelése nem fogja feltétlenül javítani a másikat.
Ismert, hogy nem csak itthon végzi kutató, tudományos munkáját. Mivel foglalkozik a határainkon túl?Valóban, munkaidőm negyedét Londonban töltöm a University College London Népegészségtani és Epidemiológiai Tanszékén, ahol egy 1985 óta folyamatosan követett foglalkozási kohorszvizsgálatban, a Whitehall II vizsgálatban a cukorbetegséggel kapcsolatos elemzéseket végzem. A Whitehall II vizsgálat nem csupán az igen hosszú követés miatt különleges, hanem azért is, mert a résztvevőkön minden öt évben történtek laborvizsgálatok, ill. egyéb mérések. Ezek az ismételt mérések pedig lehetővé teszik a trajektóriák vizsgálatát. Diabetológiai szempontból az első Whitehall vizsgálat is igen fontos, hiszen ez volt az egyik kohorsz, aminek eredményei alapján a cukorterhelés bekerült a diabetes és a prediabetes diagnosztikájába.
A közelmúltban jelentek meg neves külföldi szaklapokban az eddigi munkásságának eredményei. Említene ezek közül néhányat?Legbüszkébb természetesen a Lancet-ben megjelent két közleményünkre vagyok, melyek közül az egyik tulajdonképpen elindította a trajektóriákkal kapcsolatos kutatásokat a diabetológiai területén a glykemiás paraméterek cukorbetegség előtti alakulásának leírásával, a másik pedig egy összefoglaló közlemény a prediabetes klinikai jelentőségéről. A diabetest megelőző változások pontosabb megértését elősegítendő górcső alá vettük különböző citokinek (az adiponektin, a C-reaktív protein és az interleukin-1 recetor antagonista) szintjeinek alakulását is, amivel kapcsolatos eredményeinket vezető diabeteológiai lapokban publikáltuk. Az utóbbi időben a diabetes kockázatában megfigyelt etnikai különbségeket kezdtük el vizsgálni, melyet az EASD idei kongresszusán előadásban mutattunk be, ill. közleményünk jelent meg erről a Diabetologiában.
Melyek a jövő célkitűzései? Továbbra is a "kétlaki" életformát választja?Mindenképpen szeretném folytatni a Londonban végzett kutatásokat. Nem csupán arról van szó, hogy Whitehall II vizsgálat eredményeinek magyarországi reprodukálására leghamarabb 20 év múlva lenne lehetőségem, ha sikerülne holnap elindítani egy jól finanszírozott követéses vizsgálatot, hanem arról is, hogy „világpolgári" londoni gondolkodás és a hazai szemlélet nagyon jól kiegészítik egymást. Természetesen itthoni kutatási terveim is vannak, melyek elsősorban a már rendelkezésre álló adatok feldolgozását jelentik. Hasonlóan a skandináv országokhoz, nálunk is teljes körű adatgyűjtés történik, ami alapján (az adatok torzításainak ismeretében) valid következtetések vonhatók le a cukorbetegség magyarországi epidemiológiájáról.
Gratulálunk az elismeréshez és további sikeres kutató, tudományos munkát kívánunk!
A Magyar Diabetes Társaság Web-szerkesztősége nevébenDr. Földesi Irén