A neuropathia diabeticaval kapcsolatos legfrissebb experimentális és klinikai kutatások eredményeiről tájékozódhattak az érdeklődők az EASD Neuropathia Munkacsoportjának (NEURODIAB) XXIV. kongresszusán, melynek 2014. szeptember 12-14. között Sopron adott otthont. Az rendezvény ünnepi előadását dr. Putz Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika osztályvezetője tartotta, aki ebben az évben elnyerte a Göran Sundkvist díjat.
Ki volt Göran Sundkvist? Kik részesülhetnek a róla elnevezett díjban?A korábban „Young Investigator Award"-ként szereplő díjat a későbbiekben a 2006-ban elhunyt kiváló svéd kutatóról nevezték el aki elsősorban autonóm neuropathiával foglalkozott. Elsőként írta le, hogy az autonóm neuropathia szerepet játszhat a nephropathia előrejelzésében. A kitüntetést minden évben neuropathiával foglalkozó, 40 évesnél nem idősebb klinikusok kaphatják meg, évente egy díj átadására kerül sor az Európai Diabetes Társaság Neuropathia munkacsoportjának kongresszusán (Diabetes Neuropathy Study Group of the European Association for the Study of Diabetes).
Pályamunkájában a csökkent glukóztoleranciájú betegek neuropathiájával kapcsolatos kutatási eredményeiről számolt be. Melyek a legfontosabb megállapítások? Adataink megerősítették, hogy autonóm és szenzoros funkciózavar már csökkent glukóztoleranciajú egyénekben is jelen lehet. Az autonóm idegrendszer károsodása csökkent glukóztolerancia fennállása esetén is jelentős fokú, a paraszimpatikus és szimpatikus rendszer egyidejű érintettségével. Csökkent glukóztoleranciájú egyénekben kimutatható szenzoros károsodás elsősorban a vékony, myelinizálatlan rostokat érinti. A szenzoros károsodás megítélésére használt kvantitatív tesztek közül a Neurometer segítségével végzett áramérzet küszöbérték meghatározás (5 Hz), valamint a Medoc készülékkel végzett melegérzet meghatározás tűnik alkalmasnak a vékony rostok károsodásának a korai kimutatására. Úgy tűnik, hogy e nem-invazív vizsgálómódszerek, a korai idegkárosodás diagnosztikájában az invazív „punch” bőrbiopszia alternatívájaként szolgálhatnak. Adataink alapján IGT-s egyénekben az autonóm és a szenzoros tesztek már olyan egyénekben is kórosak lehetnek, akik esetében a neuropathia klinikai tünetei nem mutathatók ki.
Hogyan hasznosíthatók ezen eredmények a mindennapi klinikai gyakorlatban? Nagy epidemiológiai vizsgálatok eredményei igazolták, hogy az autonóm funkció beszűkülésének prediktív értéke van a kardiovaszkuláris betegségek későbbi előfordulása szempontjából. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy a kardiovaszkuláris autonóm neuropathia fennállása szerepet játszhat a csökkent glukóztoleranciájú egyének fokozott kardiovaszkuláris morbiditásában és mortalitásában. A szenzoros és az autonóm idegrendszeri károsodás minél korábbi felismerése és kezelése már csökkent glukóztolerancia fennállása esetén is alapvető jelentőségű lehet a későbbi, gyakran amputációhoz vezető lábszövődmények megelőzése szempontjából. A mindennapi orvosi gyakorlatban fontos lehet, hogy disztális szimmetrikus neuropathiás tünetegyüttes jelentkezése esetén gondoljunk csökkent glukóztolerancia fennállására. Klinikai tanulmányok meggyőző eredménye alapján ma csökkent glukóztoleranciájú egyének esetében egyértelműen életmódbeli tanácsokat kell adni az érintett egyéneknek. A kezelés tengelyében az anyagcsere megfelelő kontrollja, a közel normoglikémia tartós biztosítása áll a manifeszt diabetes és a szövődmények kockázatának a csökkentése, a progresszió lassítása, a társuló kardiovaszkuláris szövődmények megelőzése, ill. az életminőség javítása érdekében.
Jelenleg milyen neuropathiával kapcsolatos kutatásban vesz részt?Jelenleg a vérnyomás diurnális ritmusának változását, valamint a hagyományos kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepét vizsgáljuk az idegkárosodás kialakulásában csökkent glukóztoleranciájú egyénekben. Távolabbi terveink között szerepel a neuropathia kialakulásában potenciális szerepet játszó gének vizsgálata révén az idegkárosodás molekuláris biológiai hátterének kutatása.
Ez év márciusában elnyerte az MDT "Az Év Ifjú Diabetológusa" címet, korábban pedig 2 alkalommal is Önnek ítélték az MDT Legjobb Idegen Nyelvű Közleményéért járó díjat. Mit üzen hazánk fiatal diabetológusainak? Hogyan lehet hasonlóan sikeres manapság egy orvos 40 év alatt?Fontos, hogy az ember szeresse, amit csinál és a nehézségek ellenére is kellő kitartással folytassa. Természetesen az is lényeges, hogy legyenek olyan mentoraink, mint nekem Kempler Péter és Jermendy György Professzorok. Kempler Péter Professzor Úr eredeti ötletei a mai napig formálják tudományos szemléletem, gyakorlati útmutatásai nélkülözhetetlenek. Jermendy György Professzor Úr a tudományos kutatás és a mindennapi klinikai munka terén egyaránt ösztönzően támogatott. Bár tudom, hogy Magyarországon a körülmények és a jövedelmek az egészségügyben nem olyanok, mint tőlünk nyugatabbra, de az érdekes munka és a kitűnő kollégák mindezt feledtethetik. Szóval, azt üzenem a fiataloknak, hogy találják meg azt a szakmai közösséget, ahol jól érzik magukat, és ez sokszor jobb lehet, mint egy egyébként kiváló külföldi munkahely. Ilyen környezetben megfelelő kitartással itthon is a diabetológia élvonalába kerülhetnek.
Gratulálunk az elismerések sorozatához és további eredményekben gazdag kutató munkát kívánunk!A Magyar Diabetes Társaság Web-szerkesztősége nevébenDr. Földesi Irén