Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
 

MDT APP

Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!

Letöltés

Magyar Diabetes Társaság

hungarian diabetes association

diabet partneri hirek

Az MDT hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • A HÓNAP INTERJÚJA - 2013. június
    2013.06.11.MDT Web-szerkesztőség, Dr. Földesi IrénHírkategória: A hónap interjúja
    Prof. Dr. Kempler PéterTisztelettel köszöntöm Kempler Péter Professzor Urat, a Magyar Diabetes Társaság leendő elnökét abból az alkalomból, hogy számos kitüntetése és elismerése mellé ez év januárjában elnyerte a Metabolizmus interdiszciplináris szaklap díját is. A díjátadás - rendhagyó módon – online webkonferencia keretében történt, melyet érdekes és figyelemfelkeltő című előadása követett. Kutatási területe évtizedek óta a neuropathia, amelyet előadásában a kardiovaszkuláris betegségek „bűvös kristálygömbjeként” aposztrofált.

    A cukorbetegség kezelése során fontos szempont a vércukorcsökkentésen túl- a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának megakadályozása vagy azok késleltetése. Mit takar a talányos „bűvös kristálygömb” hasonlat?
    Az elmúlt öt év során a diabetológia egyik legérdekesebb nyitott kérdése volt, hogy miért növekedett az ACCORD vizsgálat intenzív ágán a halálozás. A kiegészítő analízisek eredménye szerint a kórelőzményben szereplő neuropathia volt a magas halálozás legegyértelműbb független prediktora az intenzív kezelési csoportban. Hangsúlyozandó, hogy az ACCORD tanulmányban neuropathia vizsgálatra nem is került sor, csupán rákérdeztek, hogy tudott-e a beteg neuropathiáról – e betegek esetében az intenzív ágon történő halálozás esélye csaknem kétszeresre emelkedett. A Diabetes Care hasábjain megjelent cikkhez egy szerkesztőségi közlemény is csatlakozott, ennek címében szerepelt a „bűvös kristálygömb” elnevezés a neuropathia diabetica jellemzésére. A szerkesztőségi közlemény szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy mind az autonóm, mind a szomatikus neuropathia a kardiovaszkuláris betegségek szignifikáns rizikófaktorának tartandók.

    Évtizedek óta a Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinikáján működő Neuropathia Laboratórium és Neuropathia Munkacsoport vezetője. PhD és TDK-s hallgatói valamennyi tudományos konferencián részt vesznek és legtöbbször díjazottak is. Milyen aktuális kutatásokat vezet mostanában?
    Valóban, az elmúlt három évtized során hetven tudományos diákkörös hallgató dolgozott irányításom mellett, és közülük kerültek ki a PhD ösztöndíjas hallgatók és munkatársaim is. Jelenleg IGT-ben szenvedő betegekben értékeljük az autonóm neuropathia és a cirkadián vérnyomásváltozások összefüggéseit. Úgy tűnik, hogy a diurnális vérnyomásváltozások az autonóm diszfunkció fennállása esetén már e betegcsoportban is beszűkültek. A neuropathia diabeticával foglalkozó legújabb, széles körben elfogadott nemzetközi ajánlás, a Toronto Diabetic Neuropathy Expert Group állásfoglalása – melynek kimunkálásában Várkonyi Tamással együtt alkalmam volt részt venni – az autonóm neuropathia diagnosztikájában alkalmazott standard kardiovaszkuláris reflextesztek közül az ún. „handgrip” teszt (kézizomfeszítést kísérő diasztolés vérnyomásváltozások) elhagyását javasolta. Áttekintjük az eddigiekben megvizsgált betegek adatait, hogy e változás mennyiben befolyásolja az eredményeket. Az utóbbi fél évben néhány új műszerre tettünk szert, értékeljük ezek alkalmazhatóságát is. Az máris egyértelműnek tűnik, hogy egy új magyar fejlesztés, az MSB-MET Kft. és az Experimetria Kft. által kifejlesztett Cardiosys A-01 diagnosztikus készülék EKG készítésére, a standard kardiovaszkuláris reflextesztek és a szívfrekvencia-variabilitás mérésére egyaránt alkalmas. Ily módon az autonóm neuropathia gyakorlati klinikai, illetve tudományos igényű vizsgálata egyaránt elvégezhető e diagnosztikus rendszer segítségével.

    Sokáig volt az MDT „ifjúság felelőse”, így korán megismerhette a fiatal, érdeklődő kollégákat. Szembesül-e az utánpótlás nehézségeivel napjainkban?
    Tehetséges fiatalok ma is dolgoznak a diabetológia területén, de az utánpótlással valóban komoly gondok vannak. Ez szemléletesen tükröződött az idei MDT ifjúsági pályázat esetében. Az EASD-n történő részvételt megpályázó fiatalok közül két fő kivételével valamennyien a Semmelweis Egyetem I. és II. sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgoznak. Számos hazai diabetológiai rendezvény esetében is látható, hogy ezekre a fiatalok – különösen munkaidőben – egyre nehezebben jutnak el. Az utánpótlásra ugyanakkor nagy szükség van, gondoljunk csak arra, hogy az MDT vezetőségének átlagéletkora 60 év körül van; habilitált egyetemi docensek, mint Szegedről Várkonyi Tamás és Lengyel Csaba számítanak fiatalnak. Örvendetes ugyanakkor, hogy nyolc év szünet után idén sikerül felújítani a Fiatal Diabetológusok Fórumát, jelentős részben az MDT új támogatási rendszerének köszönhetően.

    Tudományos munkássága mellett ismert, hogy az EASD továbbképző tanfolyamainak és a Diabetes Donau Symposiumnak is rendszeresen felkért előadója. 2002-ben a NEURODIAB, a Diabetic Food Study Group kongresszusainak és az EASD Postgraduate Course szervezőbizottságának vezetője volt. Tavaly Budapesten került sor a Közép-Európai Diabetes Kongresszus megrendezésére, melynek elnöki tisztét is betöltötte.  Valamennyi hazai rendezvényen szervezői vagy előadói feladatot is vállal.
    Hogyan győzi mindezt? Kik segítik a mindennapjait?
    A legtöbb segítséget természetesen a családomtól kapom, otthon „a három lány”, a feleségem és a két kislányom minden segítséget megad számomra. A Neuropathia munkacsoport tagjaira (PhD ösztöndíjas hallgatók, TDK-s hallgatók) megbízhatóan számíthatok, a Klinikán a legtöbb segítséget közvetlen munkatársamtól, dr. Putz Zsuzsannától, valamint asszisztensnőmtől, Gulyásné Gáspár Erikától kapom. Emellett nagyon jó együttműködést sikerült kialakítani számos hazai diabetológussal, akikkel a fenti feladatokat is megoszthatom.

    Publikációi sorában 8 könyv szerkesztése, 19 magyar nyelvű, 14 idegen nyelvű könyvfejezet szerepel, 248 nemzetközi és hazai folyóiratban megjelent közlemény mellett.
    Tavaly Várkonyi Tamás társszerkesztésével jelent meg legújabb könyve Neuropathiák a klinikai gyakorlatban címmel. Miben különbözik ez a kiadvány az előző években megjelent írásoktól?
    A két korábban megjelent neuropathia témájú könyvvel összehasonlítva a terjedelem számottevően bővült. Egyrészt az eddigi fejezeteket dolgoztuk át, illetve bővítettük, természetesen ez leginkább a diagnosztikával és terápiával foglalkozó fejezeteket érintette. Másrészt új fejezetek is szerepelnek a könyvben, ilyen például az IGT-hez, valamint a krónikus májbetegségekhez csatlakozó neuropathiával, továbbá a neuropathia központi idegrendszeri manifesztációival foglalkozó fejezetek. A könyv megírásában összességében 28 hazai szerző vett részt, tanszékvezető professzoroktól TDK-s hallgatókig bezárólag.

    Otthon van az elektromos média világában is, hiszen a Diablog és a Videoklinika szakértőjeként is megismerhettük. Mit gondol, a világháló átveszi a könyvek helyét a jövőben?
    Remélem, nem. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy az internet jelentősége folyamatosan nő, és e változással az orvostudománynak is lépést kell tartania. Hozzá kell szoknunk, hogy például új tudományos eredményeket is röviden, néhány mondatban meg tudjunk fogalmazni. Jól látható, hogy a betegek egyre nagyobb hányada is az internetről tájékozódik. E tekintetben nagyon fontos, hogy az MDT munkáját kiváló minőségben szerkesztett honlap segíti.

    Az Ön közreműködésével és támogatásával több hazai neuropathia centrum is létesült az utóbbi években. Hogyan látja a neuropathia keresését és kezelését 2013-ban?
    Eljut-e valamennyi rászoruló ezekbe a központokba?
    A neuropathia sajnos még napjainkban is valamelyest elfelejtett, mostoha szövődménynek tartható, a betegek többségében észlelhető enyhe-középsúlyos neuropathia eseteinek csak mintegy harmada, egyes adatok szerint ennél is alacsonyabb hányada kerül felismerésre. Ez hangsúlyozottan érvényes a tünetmentes neuropathiás károsodásra; utóbbi igen súlyos talpi fekély kialakulásához is vezető formái következtében kerül napjainkban naponta sor hét nem traumás eredetű alsó végtagi amputációra cukorbetegekben. Alapvető gond, hogy alsóvégtagi fájdalom jelentkezése esetén mind a cukorbeteg, mind pedig az őt kezelő orvos elsősorban érszűkületre gondol.

    Valamennyi, cukorbetegekben alkalmazott terápia (pl. inzulin, orális antidiabetikumok, aszpirin) oki kezelésnek felel meg. A neuropathia kezelése speciális kihívást jelent, hiszen ez az egyetlen diabeteses szövődmény, ahol a tüneti kezelésnek is helye van. Az utóbbi években mintha egyértelmű elmozdulás lenne a patogenetikai alapon nyugvó, oki kezelés irányába. A Diabetes / Metabolism Research and Reviews hasábjain éppen megjelenés alatt áll egy négyszerzős munkánk, mely az oki kezelés fontosságára hívja fel a figyelmet, az első szerző Andrew Boulton professzor, az Európai Diabetes Társaság jelenlegi elnöke, aki a neuropathia talán első számú európai szaktekintélye.

    A neuropathia centrumok száma, illetve az ezekben vizsgált cukorbetegek száma évről évre örvendetesen növekszik, a tendencia tehát kedvező. Természetesen minden beteg még korántsem jut el a centrumokba; az optimális az lenne, ha minden megyében működne a diabetológiai ellátás szemléletét tükröző, belgyógyász/diabetológus által vezetett neuropathia centrum.

    Az MDT Hetényi Géza-, Magyar Imre- és Pro Diabetologia-díja, valamint több tudományos díj mellett két alkalommal a Semmelweis Egyetem Szenátusának Kiváló Tudományos Nevelő kitüntetésében, 2007-ben Mestertanár Aranyéremben is részesült. Az „éremtáblázatot” a tavalyi Metabolizmus díj továbbgazdagította.
    Gratulálok és további sikeres oktatói, gyógyítói, tudományos munkát kívánok jó egészségben végezve mindezt!

    A Magyar Diabetes Társaság Web-szerkesztősége nevében
    Dr. Földesi Irén

Vissza

Kattintson, és olvasson bele a Magyar Diabetes Társaság hivatalos lapjába!

Tovább
Az MDT és a 77 Elektronika Kft. pályázata a PhD védéssel összefüggő költségek átvállalására

A pályázat feltétele olyan, diabetológiai témájú értekezésnek a Doktori Iskolához történő benyújtása, mely az értekezés témájából írott magyar nyelvű publikációt is tartalmaz.

Az MDT pályázata a diabetológiai liszenszképzés támogatására

A Magyar Diabetes Társaság vezetőségének határozata alapján az MDT pályázatot ír ki a diabetológiai liszenszképzés költségének támogatására. A képzés időtartama 24 hónap, a képzés díját a jogszabály (emberi erőforrások miniszterének 23/2012, illetve 69/2013 sz. rendelete) havi 23000 forintban határozta meg.

Az MDT pályázata nemzetközi folyóiratban elfogadott közlemények publikációs költségének átvállalására

Az MDT pályázatot hirdet nemzetközi folyóiratban elfogadott közlemények publikálási költségének megtérítésére.