Figyelem!
A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.
Megjelent az ADA és az EASD közös szakmai állásfoglalása a 2-es típusú diabetes vércukor-csökkentő terápiájával kapcsolatban: középpontban a beteg-centrikus (individualizált) terápia2012.04.25.MDT Web-szerkesztőség, Prof. Dr. Jermendy GyörgyHírkategória: Szakmai irányelvek Az ADA (Amerikai Diabetes Társaság) és az EASD (Európai Diabetes Társaság) 2012. április 19-én elektronikusan megjelentette szakmai állásfoglalását a 2-es típusú diabetesben ajánlott antihyperglykaemiás kezeléssel kapcsolatban. Az írásos változat a Diabetologia és a Diabetes Care hasábjain, szimultán közlés formájában válik majd a későbbiekben elérhetővé.
A jelenlegi szakmai állásfoglalásnak előzményei 2006-ra nyúlnak vissza, ekkor jelent meg először az ADA és EASD ún. konszenzus-algoritmusa, amelynek megújított változata 2009-ben látott napvilágot. Ezt a dokumentumot széles körben követendő szakmai állásfoglalásként tekintették, noha már a megjelenést követően rámutattak annak gyenge, vagy tarthatatlan pontjaira. A kritikák az idő múlásával csak erősödtek. Feltehetően ez a körülmény is szerepet játszott az új állásfoglalás létrejöttében. A jelenlegi közlemény lábjegyzetében fellelhetők azok az adatok, amelyek arra utalnak, hogy a jelenlegi szakmai állásfoglalás ténylegesen széles körű konszenzuson alapul, egyaránt tükrözi az ADA és az EASD legmagasabb szintű vezérkarának véleményét is. A bevezetőben a szerzők hangsúlyozzák, hogy az egyes ajánlásokat az „evidence-based medicine” elvei alapján fogalmazták meg, de azt is megjegyezték, hogy minden egyes állítás mellé nem rendelhető evidencia, ezért az orvosi szakértelem, a klinikai tapasztalat továbbra is alapvető eleme a döntéshozatalnak.
A szakmai állásfoglalás legfontosabb részletei az alábbiakban foglalhatók össze:
- a kezelés megválasztásának beteg-centrikusnak (individualizáltnak) kell lennie;
- a döntés meghozatala során mérlegelni kell az adott beteg egyéni körülményeit, s minden esetben a beteget is bevonva kell egy adott terápia mellett dönteni;
- a korábban sokat hangoztatott HbA1c <7,0% kezelési célérték túlhaladottá vált, minden esetben egyéni célt kell kitűzni, igazodva a beteg korához, aktivitásához, társ-betegségeihez, várható élettartamához;
- a szigorúbb (HbA1c 6,0 – 6,5%) vagy kevésbé szigorú (HbA1c 7,5 – 8,0%) kezelési cél kijelölésénél figyelembe veendő körülményeket ábra formájában szemlélteti az állásfoglalás;
- a HbA1c <7,0% kezelési cél minőségi indikátorként nem használható, mert ellentétes az egyénre szabott terápia elvével;
- valamennyi szóba jöhető antidiabetikum esetén az előnyöket és a potenciális kockázatot mérlegelve kell döntést hozni;
- kezdő terápiaként metformin jön szóba;
- a további kombinációs lépésnél kevés evidencia segít az eligazodásban;
- az összes kombinációs kezelési lehetőséget ábra foglalja össze;
- a kezdő monoterápia után kettős, majd később hármas kombináció következhet, végül inzulinterápia válik általában szükségessé;
- az inzulinterápia általában bázis inzulint jelent (kivéve a heveny anyagcsere-dekompenzációt), amely később prandiális inzulin adásával egészülhet ki;
- az egyes készítmények választásakor mindig mérlegelendő az életkor, a testsúly, a szociális környezet, a társuló betegségek (koronária-betegség, szívelégtelenség, idült vesebetegség, májműködési zavar) és a hypoglykaemia kockázata.
Örömmel konstatáljuk, hogy az MDT szakmai irányelve (megjelenés 2011. január, összeállítás 2010 ősz) számos vonatkozásban egybecseng a jelenlegi ADA-EASD állásfoglalás szemléletével és ajánlásaival.
Tervek szerint a szöveghű magyar fordítás a Diabetologia Hungarica 2012/2. számában (június) meg fog jelenni.
Kapcsolódó dokumentumok(1)
PÁLYÁZATOK 
