Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
 

MDT APP

Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!

Letöltés

Magyar Diabetes Társaság

hungarian diabetes association

diabet partneri hirek

Az MDT hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Figyelem!

    A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.

    A szemészeti szűrés jelene és jövője: a funduskamera - beszélgetés Prof. Dr. Németh Jánossal
    2012.04.12.MDT HírmondóHírkategória: MDT XXI. Kongresszusa
    Megelőzhetők-e a cukorbetegség szemészeti szövődményei? Évente szükséges a cukorbetegek szemfenék-vizsgálata, de ennek akadályai vannak. Az új készülék és új módszer lehetőséget ad a változtatásra. Erről kérdeztük Prof. dr. Németh Jánost a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatóját, a Magyar Szemorvostársaság elnökét.


    – Mennyire újdonság és miért fontos Magyarországon a nyugaton már elterjedt funduskamerás vizsgálat?
    – Hagyományosan a szemészek a cukorbetegeket a szemészeti szakrendelőben a szokásos eszközeikkel vizsgálják, azonban nálunk is, de világszerte is az a probléma, hogy a cukorbetegeknek gyakran kell szemvizsgálatra menniük, és tekintve a cukorbetegek nagy számát, ennyi szemész szakorvos nem áll rendelkezésre. Ezért kerestek más megoldást. Ilyen megoldás, hogy a szűrést szemfeneket fényképező speciális kamera segítségével végzik el, majd a képeket egy olyan helyre továbbítják, ahol szakemberek értékelik és állítják fel a diagnózist. A beteg erről kap véleményt. Évente egyszer szükséges ellenőrizni, hogy a cukorbetegség okozott-e szemészeti kezelést igénylő szövődményt, vagy sem. Ez csak ezzel a nagyon hatékony módszerrel old- ható meg, vannak olyan országok, ahol a cukorbetegek 80-90 százalékát évente így szűrik. Magyarországon a módszer még nem elterjedt, eddig még csak egy pilot projekt zajlott, amelynek az eredménye nagyon pozitív volt. Most várjuk, hogy a fejlődés meginduljon.

    – Évente hány cukorbeteg veszíti el a látását, van erre adat?
    – Magyarországon ez nagyon súlyos probléma. Saját felméréseinkből tudjuk, hogy évente ezer ember veszíti el látását a cukorbetegség szövődményeként. Ez a magas szám azért sem elfogadható, mert ha idejében kiszűrjük a veszélyeztetetteket, akkor 90-95 százalékban a látásromlás, a vakság megelőzhető.

    – Ez nagyon komoly szám. Mennyire befolyásolja a cukorbetegek állapotát szemészeti szempontból az, hogy milyen jó a vércukorszintjük?
    – A vércukorszint beállítása döntő jelentőségű  a szemészeti szövődmények kialakulásánál is, evidenciák támasztják alá, hogy ha a vércukorszintet helyesen kontrollálják és a beteg is megfelelő együttműködéssel ezt biztosítja, akkor negyedével csökken a vakság kialakulása. Tehát azt lehet mondani, hogy a vércukor, a vérnyomás és a vérzsírok
    szinten tartása nagyon nagy mértékben megelőzheti a szemészeti szövődményeket. Ezért is fontos, hogy a háziorvosok,
    a diabetológus orvosok és a dietetikusok kapcsolatot tartsanak a szemorvosokkal, mert csak közösen tudják megelőzni a súlyos szemészeti szövődményeket.

    – Hány ilyen funduskamerás vizsgálati helyre volna szükség az országban?
    – Magyarországon  750 000 cukorbeteggel számolva körülbelül 30-35 szemfenéki szűrőkamerára lenne szükség. Ezzel lehetővé válna, hogy – ha minden kamerával naponta mintegy 70 beteget vizsgálunk meg – egy év alatt minden cukorbeteg ellenőrzése megtörténne, és a cél éppen az, hogy minden cukorbeteg évente egyszer szűrésre kerüljön.

    – Mit lehet tenni annak érdekében, hogy akiknél szemelváltozást találnak, meg ne vakuljanak?
    – Lényeges, hogy a vakság megelőzésében szükséges az idejében elvégzett lézerkezelés. Nagyon fontos, hogy ha kiszűrjük a betegeket és szükséges a kezelésük, azt azonnal el is tudjuk végezni. Ehhez vannak jó készülékek hazánkban, általában az egyetemi klinikák és a nagyobb kórházak szemészeti osztályai rendelkeznek lézerkészülékekkel, adottak a feltételek, bár sok helyen modernizálásra lenne szükség.

    – Az OEP mennyire vesz részt a szűrésrendszer alakításában, a készülékek beszerzésében?
    – Nehéz kérdés a szűrővizsgálatok végzése, mert kevés finanszírozást kap a szűrés, sőt egyes területeken nem is kap. Mindenképpen számítunk arra, hogy a jövőben az államtitkárság jobban támogatja a szűrőprogramokat, köztük a szemészeti szűrőprogramokat, tehát az elvégzéséért az OEP tud majd fizetni. A lézerkészülékes beavatkozásokat most is finanszírozzák.

    Szőke Mária

Vissza