A tavaszi Dunántúli Diabetes Hétvégén, Tihanyban alakult meg a háziorvosok MDT-n belüli munkacsoportja, és máris külön szekcióval, érdekes előadásokkal jelentkeznek. Erről kérdeztük Dr. Oláh Ilonát, a munkacsoport vezetőjét.
Most, amikor beszélgetünk, az ENSZ-ben éppen felszólal dr. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azon a konferencián, amelyet a nem fertőző népbetegségekről tartanak. Ezek közül az egyik legjelentősebb a cukorbetegség, amely hazánkban is közel egymillió embert érint, nem számítva a fel nem ismert betegeket. Nekünk, háziorvosoknak – mondja Oláh Ilona – jelentős szerepünk van a cukorbetegség elő-állapotának vagy magának a cukorbetegségnek idejében történő felismerésében és a személyre szabott kezelés megkezdésében, később a folyamatos gondozásban, az esetleges szövődmények kezelésében. Hiszen a család orvosa tudja, hogyan él a beteg, mit dolgozik, mire van szüksége a betegség kezdetétől. Előadásaink is ennek az indíttatásnak felelnek meg: az előadássorozatunk célja egyrészt bemutatni munkánk sokszínűségét, másrészt megismertetni újabb módszereket, közelebb hozni a diabetológiát a családorvosláshoz.
Az első előadás dr. Rosta Lászlóé: A FINDRISC 2. – Tapasztalatok és eredmények egy családorvosi praxisban címmel. Bemutatja, mit tud egy családorvos elérni a prevenció területén. Amikor az előzetes, hasznosnak ígérkező eredmények alapján elkezdte a vizsgálatokat, még nem is sejtette, milyen eredményeket sikerül majd elérni. Közel ezer pácienst szűrt, a betegek ellátása mellett a szűrési tevékenységet beillesztve a napi teendők sorába. De erről hallgassuk meg majd őt magát!
Elgondolkodtató, hogy ha a hatezernyolcszáz családorvos követné példáját, akár csak részben is, milliók állapotát ismernénk meg, s kezdhetnénk időben a szükséges kezelést. Ez a klasszikus, igazi háziorvosi munka, nem látványos, mint egy szívátültetés, de nagyon jelentős, mert az időben felfedezett betegség a kezeléssel a páciens életkilátásait és életminőségét határozza meg, nem utolsósorban jelentős anyagi megtakarítás érhető el az egyén és a társadalom számára. A döntéshozók figyelmét is szeretnénk felhívni ezeknek a szűréseknek a jelentőségére, mert erre a kassza nem biztosít lehetőséget.
Dr. Ferenczi Judit esetismertetése, az „Egy 1-es típusú cukorbeteg súlyos, neuropathiás szövődményei” valójában arról számol be, hogyan gondozza egy családorvos a már súlyos állapotban lévő diabeteses betegét. A fiatal nőbetegnél a folyamatos orvosi kontroll, kezelések ellenére is rossz, labilis anyagcsere mellett, az összes lehetséges kisérszövődmény megjelent. A diabeteses lábszövődmény okozza a beteg számára a legtöbb gondot, már mozgáskorlátozottá vált a patológiás törések miatt. Törekszik a háziorvos a megfelelő vércukorszintre, de már a szövődmények ellátása dominál. Ez az eset is példázza, milyen nagy szerepe van a háziorvosnak az életminőség javításában.
Dr. Preiszinger Andrea, dr. Borda Ferenc és dr. Oláh Ilona előadása – A háziorvos teendői és terápiás lehetőségei a 2-es típusú cukorbetegek ellátása kapcsán címmel – a frissen felfedezett cukorbetegek ellátásának protokollját körvonalazza. Általános érvényű megfogalmazások helyett pontosítani szándékoznak a teendőket vizitről vizitre.
Az azonnali életmód-változtatást, a diétát és a rendszeres mozgást, fizikai aktivitást tartják legfontosabbnak, kérdés: ki tartsa a diétás tanácsadást? A családorvos, akinek ritkán van ötvennél kevesebb betege egy rendelésen, tehát alapos, mindent összefoglaló tanácsadásra csak rendelés után marad ideje, vagy a terápia kezdeteként vegyen részt a beteg egy dietetikus által tartott tanácsadáson? A fő kérdés, hogy szükség van-e a diétás tanácsadás lehetőségeinek megteremtésére, szélesítésére. Dietetikus alkalmazásakor komoly finanszírozási gondok merülnek fel, mind a családorvosi praxisokban, mind a járóbeteg-szakrendelőkben. A családorvosok nem tudják erre fordítani a degresszió miatt elvont kártyapénzt, a járóbeteg-ellátóhelyek pedig kénytelenek „nővér státuszon” alkalmazni a dietetikusokat. Mialatt a magyar emberek között egyre több a túlsúlyos, kevés lehetőség van diétás és mozgásterápiás tanácsadásra.
Dr. Taybani Zoltán és dr. Pénzes János előadása, az Új irányzatok a folyamatos glukózmonitorozásban címmel továbbképző jellegű. Miért a háziorvosi szekcióban? A háziorvosoknak igényük van széleskörű tájékozottságra azokon a terülteken is, amelyek nem képezik a napi rutintevékenységet. A folyamatos glukózmonitorozásban és pumpakezelésben részesülő betegeknek is van háziorvosa, aki adott esetben tájékoztathatja betegét, esetleg kezdeményezheti betegénél ezeket a ma még szűk körben alkalmazott eljárásokat.
Az MDT Háziorvosi Munkacsoportja azzal a kimondott céllal alakult, hogy a diabetológus családorvosok mellett a diabetológiával mélyebben megismerkedni szándékozó családorvosok is részt vehessenek képzésben és továbbképzésben. Február 25-én, 10–14 óra között Budapesten, az I. Belklinika tantermében tartanak majd továbbképző tanfolyamot nem diabetológus családorvosok számára, ez akkreditált, pontszerző továbbképzés, neves diabetológus előadókkal. Az utolsó, szakmapolitikai előadás után a munkacsoport megbeszélést tart.
A Háziorvosi Munkacsoport dolgozik a mindennapi betegellátáshoz illeszthető ellátási protokollok, szűrést-gondozást segítő számítógépes programok kidolgozásán. Szorgalmazza a meglévő anyagok, mint például a Háziorvosi Szakmai Kollégium „A felnőttkori diabetes mellitus háziorvosi ellátása” című ajánlásának internetes elérhetőségét, például az MDT honlapján. Az Alapellátási Fórum szombaton délelőtt lesz. Szőke Mária