Figyelem!
A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.
Szigorodik a jelentési kötelezettség betartatásaÚj protokoll-kiegészítés készül az orvosok, főként a gyermekgyógyászok számára. A szabályozás értelmében szigorúan büntetnék azokat az orvosokat, akik nem tesznek eleget a gyermekbántalmazással összefüggő jelentési kötelezettségüknek.
A mind sötétebb statisztikák dacára a gyermekbántalmazás továbbra is tabu téma az orvosok, védőnők körében. A hallgatás kényelmes és biztonságos – mondja Herczog Mária szociológus, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja.
Magyarországon évente 30 gyermek hal meg bántalmazás, illetve amiatt, mert a szülők elhanyagolják őket. Herczog Mária szerint ez csak a jéghegy csúcsa. A KSH előzetes adatai szerint tavaly a gyermekjóléti szolgálatok több mint 191 ezer veszélyeztetett gyermeket tartottak nyilván, ám ez sem a teljes létszám, hiszen a valós adat ennek a sokszorosa lehet. Míg Nyugat-Európában egy feltárt esetre 10, addig Magyarországon 25 rejtett eset jut.
Meglepő módon, a gyermekbántalmazások száma tekintetében nem a keleti határszél, hanem a középső országrész vezet. A statisztikákkal azonban csínján kell bánni – figyelmeztet a szakember. Az igazság úgy teljes, ha hozzátesszük: ez az a régió, ahonnan a legnagyobb számban jelentik, ha gyermekbántalmazást, vagy arra utaló jeleket észlelnek a szakemberek.
Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy eldugott szabolcsi vagy borsodi faluban jóval több ilyen eset fordul elő, de az orvos, a védőnő, vagy az oktatási intézmény nem jelenti. Ettől függetlenül a család társadalmi, anyagi helyzete nincs ok-okozati összefüggésben a gyermekekkel szembeni erőszakkal, legfeljebb a módszerek tekintetében van különbség. A magasabb társadalmi helyzetű családok esetében nem feltétlenül kevesebb a bántalmazás, felfedésük azonban nehezebb, mivel ezek a családok tájékozottabbak, érdekeiket jobban védik.
Egy zárt közösségben, például egy párszáz főt számláló faluban nem szívesen teregetik ki a szennyest. Egyrészt azért, mert az így „kiszűrt” gyermekeket nem tudják továbbküldeni, hiszen sokszor száz kilométeren belül nincs erre hivatott intézmény, másrészt a védőnő, az orvos többet nem mehet ki az adott családhoz, ha kiderül, ő jelentett. A hallgatás az ő esetükben érthető reakció. A nagyobb probléma ott van, ahol kizárólag azért nem jelentik a tudomásukra jutott, vagy észlelt bántalmazásokat, mert az az ő felelősségüket is felvetheti.
A most készülő szakmai protokoll – elvileg – a korábbinál jelentősebb szankciókat helyez kilátásba azoknál az orvosoknál, akik nem tettek eleget a jelentési kötelezettségüknek. A medikomm.hu értesülései szerint a gyermekbántalmazás felett „elnéző” doktoroknak egyelőre „csak” pénzbírságra kell számítaniuk, a későbbiekben azonban komolyabb szankciókat is kilátásba helyezhetnek. A mulasztókat – a külföldi minta alapján – akár a működési engedélyük elvételével is büntethetik. A téma kapcsán egyébként az ENSZ-en belül is komoly etikai vita alakult ki, hiszen itt két kötelezettség, a titoktartás és a jelentés áll ellentétben egymással – hangsúlyozta Herczog Mária.
Kovács Zsuzsanna, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet munkatársa sajnálatos ténynek nevezte, hogy úgy az orvos-, mint a pszichológusképzésből úgymond „kimaradt ez a fejezet”. Mint mondja, ennek ellenére elvileg valamennyi egészségügyben dolgozó tudja, hogy mit kell tenni, ha ilyen esetet észlel, ám egyrészt a korábban említett jelentési kötelezettséggel kapcsolatos problémák, másrészt a kevés gyermekjóléti szolgálat miatt nem tudnak mit kezdeni a bántalmazott gyermekekkel.
Komoly problémát jelentenek továbbá a vegyes praxisok, amelyből – főként vidéken – egyre több van. A gondok fő forrása, hogy az alapvetően felnőtt háziorvosi praxisban dolgozók nem, vagy csak nehezen veszik tudomásul, hogy a gyermekgyógyászat speciális szakterület, a gyerekek ugyanis nem kis felnőttek.
Új kezdeményezésként elindult a www.gyermekbantalmazas.hu című honlap, amely a laikusok és a szakemberek számára is sok hasznos információt kínál a téma kapcsán. A közösségi oldalakon keresztül egyszerűen, könnyen elérik a fiatal korosztályt is.
A gyermekjóléti szolgálatok adatai szerint 2010-ben fizikai bántalmazástól szenvedett 2.391, érzelmi bántalmazástól 4.571, szexuális bántalmazástól 240 gyermek. Fizikai elhanyagolás miatt 13.661, érzelmi elhanyagolás miatt pedig 10.339 gyermeket gondoztak. Tavaly 50 fiatalkorú vetett véget az életének és tízszer annyian vannak, akik sikertelen öngyilkossági kísérletet követtek el. Rendőrségi források szerint 2010-ben Magyarországon 7.496 gyerek eltűnését regisztrálták, kisebb részük 14 év alatti (összesen 1.788-an), a többiek 14 és 18 év közöttiek. A százezer gyermekre jutó bántalmazás, illetve elhanyagolás miatti halálesetek számát tekintve hazánk hátulról a 4. helyet foglalja el azon a listán, ami a legfejlettebb 27 OECD ország adatait összesíti.
Forrás: IntelliMed