Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
 

MDT APP

Töltse le ingyenes mobil alkalmazásunkat!

Letöltés

Magyar Diabetes Társaság

hungarian diabetes association

diabet partneri hirek

Az MDT hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Degludek/liraglutid (IDegLira) és glargin/lixisenatid (iGlarLixi) fix kombinációs készítmények hatásosságának és biztonságosságának összehasonlítása – hálózati meta-analízis
    2023.07.11.MDT Web-szerkesztőség, Prof. dr. Jermendy GyörgyHírkategória: Hazai szerzők nemzetközi publikációi

    Comparison of Efficacy and Safety of Commercially Available Fixed-Ratio Combinations of Insulin Degludec/Liraglutide and Insulin Glargine/Lixisenatide: A Network Meta-analysis

    Visolyi GÁ, Domján BA, Svébis MM, Péterfi A, Lovász BD, Mészáros S, Horváth VJ, Tabák ÁG.

    Can J Diabetes 2023; 47(4): 368-377. doi: 10.1016/j.jcjd.2023.03.002.

    Összefoglalás

    Bevezetés – A glukagon-szerű peptid receptor agonista (GLP-1RA) és bázis inzulinok fix kombinációja (FRC) hatékony alternatívája lehet a bázis-bólus inzulinkezelési rendszernek, azonban az egyes FRC-k hatásosságának direkt összehasonlításáról nincsen adat.

    Célkitűzés – A két elérhető fix kombinációs készítmény hatásosságának és biztonságosságának összehasonlítása 2-es típusú cukorbetegekben a készítményekkel végzett randomizált kontrollált vizsgálatok hálózati meta-analízise (NMA) segítségével.

    Módszerek – Jelen elemzésünkben a 2022. február 28-ig a PubMed és a ClinicalTrials.gov adatbázisokban megjelent, legalább 24 hetes, 2-es típusú cukorbetegeken végzett, az FRC-ket komponenseikkel összehasonlító randomizált kontrollált klinikai vizsgálatok (RCT) szisztémás áttekintését és hálózati meta-analízisét végeztük. Elsődleges végpont a vizsgálat végén elért HbA1c érték volt. Másodlagos végpontok voltak a vizsgálat végén elért éhomi vércukorszint, a testtömeg vizsgálat alatti változása, valamint az incidens hypoglykemia. A kezelés hatását folyamatos változók esetén az átlagos különbséggel [MD] és standard hibával [SE], kategorikus változók esetén esélyhányadossal [OR] és 95%-os konfidencia intervallummal [95%CI] jellemeztük. Referenciaként az iGlarLixi kezelés szolgált.

    Eredmények – A keresés során talált 1404 közleményből 29 RCT-t válogattunk be. Nem találtunk direkt összehasonlítást az FRC-k között. Az NMA modell konzisztenciájának elérése érdekében a HbA1c analízisből kizártunk néhány olyan vizsgálatot, ahol az inzulin karon az gyógyszer adagját maximalizálták. Mindkét fix kombinációs készítmény hatásosabb volt, mint a GLP-1RA-k vagy a bázisinzulinok önmagukban, azonban a két FRC között nem találtunk különbséget (MD: -0,10 [SE: 0,10]%). Az IDegLira (-0,47 [0,24] mmol/l) és a bázis inzulinok hasonlóan hatásosan csökkentették az éhomi vércukrot az iGlarLixi-hez (ref.) képest, míg a GLP-1RA-k kevésbé voltak hatékonyak az iGlarLixi-nél. A testtömeg növekedése kisebb volt a GLP-1RA-k és az IDegLira mellett (-0,72 [0,32] kg), mint iGlarLixi mellett, míg a bázis inzulinok mellett nagyobb volt a testtömeg növekedése. Az incidens hypoglykemia (az egyes vizsgálatokban nem volt egységes a hypoglykemia definíciója) kockázata legkisebb a GLP-1RA-k mellett volt, ezt követte az IDegLira (OR 0,78 95%CI 0,39-1,57), az iGlarLixi (ref.), végül a bázisinzulinok.

    Következtetések – Mindkét fix kombinációs készítmény hatásosabban csökkentette a HbA1c értéket, mint a komponenseik. A két készítmény HbA1c-n kifejtett hatásossága hasonló volt.

     

    A magyar nyelvű összefoglalást a szerzők bocsátották rendelkezésünkre.

    Open Access közlemény, szabadon elérhető.
    Abstract

    Objectives: Our aim in this study was to compare the efficacy and safety of commercially available fixed-ratio combinations (FRCs) of glucagon-like peptide-1 receptor agonists (GLP-1RAs) and basal insulins by a network meta-analysis of randomized controlled trials (RCTs) of people with type 2 diabetes.

     

    Methods: We present a systematic review and network meta-analyses of RCTs of individuals with type 2 diabetes randomized to FRCs or to their components for ≥24 weeks. All reports were obtained from PubMed or ClinicalTrials.gov up to February 28, 2022. The primary outcome was glycated hemoglobin (A1C) level attained. Secondary outcomes included fasting plasma glucose, change in body weight, and incident hypoglycemia. Treatment effects were estimated as mean difference (MD) and standard error (SE), or as odds ratio (OR) with 95% confidence interval (CI) using the fixed combination of insulin glargine 100 IU/mL and lixisenatide (iGlarLixi) as reference.

     

    Results: We included 29 RCTs from among the 1,404 articles identified. No direct comparisons between FRCs were found. After excluding some insulin-capped trials to reach model consistency, both FRCs were more efficacious regarding A1C than their components, but no difference between FRCs was found (MD, -0.10%; SE, 0.10%). The effect of the fixed combination of insulin degludec and liraglutide (IDegLira) (MD, -0.47 mmol/L; SE, 0.24 mmol/L) and basal insulins was similar to that of iGlarLixi (reference) on fasting glucose, whereas GLP-1RAs had lower efficacy than iGlarLixi. Weight gain was lower with GLP-1RAs and IDegLira (MD, -0.72 kg; SE, 0.32 kg) than with iGlarLixi (reference) and higher with basal insulins. Incident hypoglycemia (based on different definitions) was least frequent with GLP-1RAs, followed by IDegLira (OR, 0.78; 95% CI, 0.39 to 1.57), iGlarLixi (reference), and basal insulins.

     

    Conclusions: For A1C, both FRCs were more efficacious over their individual components, with similar efficacies of the 2 FRCs.

Vissza