Telemedicine for diabetes management during COVID-19: what we have learnt, what and how to implement
Rosta L, Menyhart A, Mahmeed WA, Al-Rasadi K, Al-Alawi K, Banach M, Banerjee Y, Ceriello A, Cesur M, Cosentino F, Firenze A, Galia M, Goh S-Y, Janez A, Kalra S, Kapoor N, Lessan N, Lotufo P, Papanas N, Rizvi AA, Sahebkar A, Santos RD, Stoian AP, Toth PP, Viswanathan V, Kempler P, Rizzo M, for the CArdiometabolic Panel of International experts on Syndemic COvid-19 (CAPISCO)
Front Endocrinol 2023; 14: 1129793. doi: 10.3389/fendo.2023.1129793
Összefoglalás
A telemedicina az utóbbi két évtizedben egyre inkább meghatározóvá vált az egészségügyi ellátórendszerekben. A technológia fejlődésével és a tapasztalatok gyarapodásával számos területen igazolódtak előnyei és költséghatékonysága, többek között számos diabetológiai vonatkozásban is. A pandémia megjelenése azonban új helyzet elé állította az egészségügyi szolgáltatókat és a korábbi digitális alapú ellátás lassú fejlődése exponenciális növekedésnek indult. A diabéteszről már korán igazolódott, hogy COVID-19 fertőzés esetén fokozott kockázatot jelent mind a súlyos szövődmények, mind a halálozás tekintetében és ez a rizikó elsősorban a jó anyagcserekontroll fenntartásával mérsékelhető. Éppen ezért, miután a személyes orvos-beteg találkozások lehetőségei korlátozottá váltak, a telemedicina nyújtotta a legkézenfekvőbb lehetőséget a betegekkel való kapcsolattartásra és a gondozási tevékenység folytatására. A pandémia alatt számos tapasztalat, kiváló megoldás született a telemedicina alkalmazhatóságát illetően a diabetológiai ellátás teljes spektrumában, amit érdemes lenne átültetni a járványhelyzetet követő időszak klinikai gyakorlatába is.
A közlemény szabadon elérhető a világhálón.
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fendo.2023.1129793/full
Abstract
The past two decades have witnessed telemedicine becoming a crucial part of health care as a method to facilitate doctor-patient interaction. Due to technological developments and the incremental acquisition of experience in its use, telemedicine’s advantages and cost-effectiveness has led to it being recognised as specifically relevant to diabetology. However, the pandemic created new challenges for healthcare systems and the rate of development of digital services started to grow exponentially. It was soon discovered that COVID-19-infected patients with diabetes had an increased risk of both mortality and debilitating sequelae. In addition, it was observed that this higher risk could be attenuated primarily by maintaining optimal control of the patient’s glucose metabolism. As opportunities for actual physical doctor-patient visits became restricted, telemedicine provided the most convenient opportunity to communicate with patients and maintain delivery of care. The wide range of experiences of health care provision during the pandemic has led to the development of several excellent strategies regarding the applicability of telemedicine across the whole spectrum of diabetes care. The continuation of these strategies is likely to benefit clinical practice even after the pandemic crisis is over.