 | Radó János (1930. máj. 25. Bp.): orvos, belgyógyász, nefrológus. – A BOTE-n ált. orvosi okl. szerzett (1954), belgyógyász (1958), endokrinológus (1980), nefrológus (1984),diabetologus (1997) hipertonológus (1998); az orvostudományok kandidátusa (1980), habilitált (1995), magántanári kinevezést nyert (SOTE, 1998), az MTA doktora (1999). – A Fõv.-i János Kórház közp. gyakornoka (1954–1957), az Izotóp oszt., ill. az V. sz. Belgyógyászati Oszt. segédorvosa (1958–1960), alorvosa (1960–1965), klinikai adjunktusa (1965–1967), fõorvosh.-e (1967–1969), másodfõorvosa (1969–1980). A bp.-i Uzsoki u.-i Kórház III. sz. Belgyógyászati Oszt. osztályvezetõ fõorvosa (1980–1996), a Nefrológiai Oszt. és Mûveserészleg vezetõ fõorvosa (1991–1996). Az utrechti egyetem vendégkutatója (1976–1978). A Virányos Klinika belgyógyász főorvosa (1997-tõl). – Témái:A vesemûködés klinikai farmakológiai befolyásolása, a vesére ható gyógyszerek vizsgálata, az endokrin és renális farmakológia. Diuretikumok és renalis tubuláris funkciók. Nemzetközileg is jelentõs eredményeket ért el a kálium-anyagcsere és zavarainak renális és endokrin mechanizmusai kutatása terén.
Uj izotópdiagnosztikus eljárást fedezett fel /furosemid (diuretikus) renographia/, elsõként írt le gyógyszer mellékhatásokat (pl.:spironolacton által okozott izombénulás, carbamazepin okozta vízmérgezés stb.). Társasági tagságok. A M. Endokrinológiai Társaság volt vezetőségi póttagja, a M. Hipertónia Társaság vezetõségi tagja, a M. Nephrologiai Társaság Történeti Bizottságának elnöke. A M. Belgyógyász Társaság, a M. Diabetologiai Társaság, a M. Radiologiai Társaság a M.Kardiologiai Társaság tagja. A New York-i Tud. Akad. v.tagja. A European Society of Hypertension, a European Renal Association tagja. Kitüntetései: Semmelweis-díj (1972), Markusovszky-díj (1989), Batthyány-Strattmann László-díj (1996), Korányi Sándor-dij (2004), – A Magyar Nephrologiáért Életműdij (Debreceni Egyetem 2005), Gömöri Pál-dij (2005) M. Vesealapítvány Életműdij (2009), Török Eszter Emlékérem (2012). Európai Nefrologiai Archivum „Úttörők Arcképcsarnokába” beválasztva 2012. 05. 24. –n a Párizsban tartott 49. ERA-EDTA Kongresszuson. Főművei.: Frusemide renography ( Lancet 1967), A “furosemid renographia” felfedezése és jelentõsége. (Hypertonia és Nephrologia 2002)Enhancement of polyuria by glibenclamide in diabetes insipidus; ( Lancet 1971); Water intoxication during carbamezepine treatment (Brit Med J 1973); Combination of carbamazepine and chlorpropamide in the treatment of „hyporesponder" pituitary diabetes insipidus. (J Clin Endocrinol Metab. 1974 ); Herpes zoster house epidemic in steroid-treated patients. a clinical and viral study ( Arch intern med. 1965) Disszertációi:Vesehatású gyógyszerek – antidiureticumok és diureticumok – klinikai pharmacologiai vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1980); Renalis tubuláris acidosis és szövődménye a nephrogen diabetes insipidus.. Habilitációs értek.(Bp1995).Gyógyszer és betegség interakció a szérum káliumszint szabályozásában. Hyperkalaemiák. Doktori értek. (Bp., 1996). Könyvei:Betegségenciklopedia 2002(fejezetek)Nephrologia2003(fejezetek)Klinikai Nephrologia 2004(fejezetek),Haris Á és Radó J: A víz,-és elektrolitháztartás zavarai 2008,Fejezetek a magyar endokrinologia történetéből (2012). Hypertonia és Nephrologia c. folyóirat fõszerkesztõje (1999-2012).
(frissitett kivonat " Révai Uj Lexikona" 16 kötet 44. oldaláról)
|
PÁLYÁZATOK 
