A plazma leptinszintjének nemi megoszlása és a cardiovascularis betegségek metabolikus kockázati tényezőivel való kapcsolata

(Plasma leptin concentrations: gender differences and associations with metabolic risk factors for cardiovascular disease)

Couillard, C., Mauriege, P., Prudhomme, D., Nadeau, A., Tremblay, A., Boucbard, C., Despres, J. P.

Diabetologia 40: 1178-1184, 1997.

Az emberi "obes" gén és az általa kódolt, fehérjének, a leptinnek megismerése döntő fordulatot hozhat az obesitas patafiziológiájának megértésében.

A jelen tanulmányban a szerzők a plazma éhgyomri leptinszintjének nemi különbségeit, valamint az obesitassal, a zsírszövet eloszlásával és az egyéb metabolikus jellemzőkkel való kapcsolatát vizsgálták 91 férfi (életkor: 37,3±4,8 év) és 48 nő (életkor: 38,5±6,8 év) esetében. A vizsgálatba vontak nem dohányzó, egészséges személyek voltak. A kísérlet során megmérték a testmagasságot, a testsúlyt, a derék/csípő hányadost és denzitometriás eljárással a zsírszövet mennyiségét. Komputertomográfia segítségével meghatározták az abdominalis subcutan és visceralis zsírszövet vastagságát. Orális glukózterhelés során a plazma glukóz- és inzulinkoncentrációját mérték és éhgyomri lipidprofil-meghatározás (összcholesterin, HDL-, VLDL-, LDL-cholesterin, triglycerid, apo-B lipoprotein) történt. Az éhgyomri leptinszintet igen érzékeny RIA módszerrel mérték.

Eredmények: A zsírszövet mennyisége (kg-ban és a testsúly százalékában) a nöknél nagyobb volt a férfiakhoz képest. A subcutan zsírszövet vastagsága is nagyobb volt a nöknél, míg a visceralis zsírszövet mennyiségében a két nem között nem volt különbség. A férfiakon megfigyelt alacsonyabb HDL-cholesterin-szint és magasabb összcholesterin/HDL-cholesterin hányados kivételével a lipidparaméterekben nem volt nemi különbség. Az éhgyomri plazmaglukóz- és inzulinszint a férfiak esetében magasabb volt. A plazma leptinkoncentrációja a nöknél a férfiakon mért érték háromszorosa volt. A plazma leptinszintje és az obesitas vizsgált jellemzői között szoros pozitív korreláció mutatkozott mindkét nem esetében. Adott zsírszövettömeg esetén a nöknél magasabb leptinkoncentrációt találtak, mint a férfiaknál. A plazma leptin- és lipidszintje között található összefüggés a test zsírszövet-mennyiségének figyelembe vétele után eltünt. A plazma leptin- és inzulinszint közötti pozitív korreláció mindkét nemnél megfigyelhető volt, de a zsírszövetmennyiség szerinti korrekció után az összefüggés csak a nők esetében volt igazolható. A leptinkoncentrációban mutatkozó nemi különbség pontosabb vizsgálata céljából 26 nő és 26 férfi adatait – akiknél a test teljes zsírszövettömege igen hasonló (19,9±1,8; 20,2±1,8 kg) volt – külön is feldolgozták. A plazma leptinszintje a nök esetében így is kétszerese volt a férfiakhoz viszonyítva. A férfiaknál az éhgyomri inzulinszint és a visceralis zsírszövetmennyiség volt szignifikánsan nagyobb a nökhöz képest. A subcutan zsírszövet mennyiségében nem volt nemi különbség.

A tanulmány eredményeit összegezve a nöknél igazolt nagyobb fokú obesitas ellenére az éhgyomri lipoprotein-, inzulin- és glukózszint kedvezöbb volt a férfiaknál mért értékekhez képest. Ennek egyik oka a nöknél a subcutan zsírszövet relatív felszaporodása lehet, ami a visceralis zsírszövet mennyiségének és a cardiovascularis megbetegedés szempontjából kedvezötlen metabolikus változások közötti összefüggésre hívja fel ismételten a figyelmet. Jelen tanulmány a nöknél magasabb leptinszintet igazolt a férfiakhoz képest, és ez a különbség megmaradt a test teljes zsírtömegének figyelembevétele után is. A nöknél a plazma leptinszintje és az inzulinkoncentráció között kimutatható összefüggés újabb adat a zsírszövet leptinszekréciójának inzulin általi regulációja mellett.